Karácsony szentestéjén mit is mondhatnánk, mire is gondolhatnánk másra, mint az újjászületésre, a megszületésre. Ilyenkor a legtöbb embernek a szeretet, a szeretetadás a fontos, pedig nem csak most kellene. Ahogyan most tudunk viselkedni, úgy kellene élni és tölteni a mindennapjainkat, hiszen ez lenne a normális, és azért is, mert akkor nem így élnénk, és már…

– avagy a demokrácia ellenére a magyar állampolgárok népszavazással nem dönthetnek… …kivéve persze, ha állami népszavazásról (NATO vagy EU csatlakozásról), vagy párt népszavazásról, ráadásul a költségvetést érintő, tehát nem is engedélyezhető népszavazásról van szó (tandíj vagy vizitdíj). Ráadásul ez utóbbi népszavazás az előre borítékolható óriási siker révén hatalmas előnyt és propagandát jelentett, de bátran kimondhatjuk,…

Valami elindult tegnap, ahogy 5 évvel ezelőtt is. Valami furcsa, de ugyanakkor nagyon érdekes dolog történt, ahogy ezt leírtam itt: http://seresmaria.hu/index.php?ac=read_blog&id=114#top Ennek köszönhetően világossá vált számomra, hogy mit kell tennem a tegnapi „csalódás” után, ami azért előre borítékolható volt. Mit is tehetnék mást, mint amit a sors diktál és az utamba helyez. Csak észre kell…

December 21. idén is különleges nap volt, legalább is számomra. Tavaly ilyenkor a világvégét várták sokan, én már akkor is inkább egy új világ kezdetét. A Civil Hírlapban is megjelent ekkor egy nagyon jó cikk, amit mindenkinek a figyelmébe ajánlok. Kedvcsinálóként idézném a bevezető gondolatot: „VÉGRE ITT A VILÁGVÉGE … mármint ennek a gonosz, képmutató…