Az SMS bekerül a parlamentbe, ez nem kérdés!

Ez nem kérdés. Ez egyszerűen kényszer.

Nem azért, mert Seres Mária, Tóth Kata, és még ki tudja hányan ezen már régóta dolgoznak. Sokkal mélyebb gyökere van:
ez egy társadalmi kényszer.
Mert el kell jönni a VÁLTOZÁSnak.

Öt évvel ezelőtt a szarvasi országgyűlési képviselő felesége azt írta nekem, hogy szégyelljem magam. Miért turkálok mások zsebében. Miért is kellene elszámolni a férjének a költségeivel. És dőlt belőle a panasz, hogy ő hány inget vasal hetente, viszi az öltönyöket a tisztítóba, és fodrászhoz kell menni az alapítványi bálok előtt. Mert ezt várják tőle.

Szerencsétlen: http://seresmaria.hu/old3/index.php?ac=read_blog&id=7#top

Hozzászoktattak minket a hazugságokhoz, már fel sem háborodunk. Nem ellenkezünk, nem kérjük ki magunknak. Csakis arra kellünk nekik, hogy bólogassunk. Nem kíváncsiak ránk és nem is szeretnek bennünket, legfeljebb 4 évente egyszer, reggel 6-tól este 7-ig, egy öt perces szavazás erejéig. Nem érdekli őket a véleményünk. Sem most, sem 20 éve.
Soha.

Volt egy álmom. A nyíregyházi vasútállomás előtt parkoltunk, és pakoltunk a kocsiba. Messziről feltűnt egy busz. Imbolyogva közeledett. Egy gondolat bevillant az agyamba: ez nekünk fog jönni! A legkisebb gyermekem volt mellettem, őt elhúztam a kocsitól. Nem jött belénk. Az állomás épületébe csapódott be. Sértetlenül kiszállt a buszvezető. Sírt. Szabadkozott, hogy nem akart senkinek ártani. Végső elkeseredettségében tette. Mert soha senki nem figyel rá.
A helyszínen ott volt egy tévés stáb. Ám amikor megtudták, hogy nem halt meg senki, azt mondták, nem kell az anyag. Én is odamentem hozzájuk, és győzködtem őket: beszéljenek ezzel az emberrel, kérdezzék meg miért csinálta. De csak annyit kérdeztek: – Miért, ki maga?
És elmentek.

Az április 6-i választásnak az a tétje, hogy a média segítségével hatalomra jutó és hatalmon tartott politikusok mellé bekerüljön végre a NÉP is oda, ahová való: AZ ORSZÁG GYŰLÉSÉBE. Ezen dolgoztam és dolgozom 5 éve hatalmas erőfeszítéssel, emberfeletti módon, és a sok nehézség és megaláztatás után még mindig, és még most is kitartok. Mert tudom, hogy ez az utolsó lehetőségünk, az utolsó hagyományos értelemben vett szavazáshoz érkezett az ország népe.
Most, vagy soha!

Eljutottunk idáig, hogy április 6-án nem csak szavazni, hanem választani is lehetősége lesz az embereknek! Mert az, hogy 24 év után végre ez is megtörténhessen, nem volt olyan egyszerű dolog. A hatalom birtokosai nem szeretik, ha valakik a pályán kívülről kerülnek be az ő játszóterükre, a kényelmes kis világukba. Mert az felboríthat mindent…
Pedig csak így lehet igazi változást elérni, és ennek most meg kell történni. Azért dolgoztam ennyit, hogy egyszer ez bekövetkezzen. Tettem a dolgomat csendben, ameddig rá nem döbbentem, hogy nekem is részt kell vállalnom ebből a hálátlan feladatból, hogy ne legyen túl késő…

Jót tenni az emberekkel nem könnyű, mert a rossz dolgokhoz vannak szoktatva, és az őszinte szándékot már fel sem ismerik, vagy nem akarják elhinni. Mert azt, hogy hálatlan dolog az emberekért tenni bármit is, csak az fogja megtudni, aki valaha is megpróbálja…
Én ezt teszem, mert megtanultam komolyan venni a régi mondást: Isten, Haza, Család. Hiszen mit ér az életünk, a jövőnk és a családunk, ha nem vagyunk otthon a hazánkban, ha csak szavazóknak kellünk 4 évente, és közben hét bőrt lenyúzva rólunk, ezer dologgal próbálnak függőségben, cselekvőképtelen állapotban tartani bennünket.

Tényleg jó az nekünk és kritika nélkül elfogadjuk, hogy csak a mindenkori hatalom korlátlan kiszolgálására kellünk? És tényleg nem lehet ezt már sosem megváltoztatni?
De igen, és erre való az a bizonyos harmadik szó a sorban, a HIT, amit sokan nem, vagy félreértenek, egyesek pedig csak kihasználják…
Én hiszek abban, hogy amit teszek az emberekért, az idővel meghozza a gyümölcsét. Kevesen vagyunk ilyenek, ezért nem volt szabad feladni soha, mert akkor tényleg nem lesz jövőnk, hanem a sorsunk egy modernkori rabszolgaság lesz, ahol a tévéből kapunk meg mindent, amit csak elfogadni lehet, ellenkezni nem.

Ne legyen senki hitetlen, nincs más lehetőségünk, dönteni most kell és mindenkinek…
…mert azt még nem sokan tudják, hogy ez az utolsó választási lehetőségünk, több alkalom erre már nem lesz!