ÚJ FEJEZET

Négy hónap nagy idő – sok minden történt, sok minden változott. Én is, és gondolom Ti is.
Gazdagabbak lettünk egy semmihez nem hasonlító tapasztalással: megéreztük az összetartozás erejét. És most már igényeljük.

Bennem sem volt küldetéstudat, nem is sugallat hatására tettem amit tettem, egyszerűen csak elegem lett abból, hogy várok. Éltem hát a demokrácia adta lehetőséggel, és a nyomásgyakorlás egy szelíd formáját választva elkezdtem aláírást gyűjteni. Nem a hatalomért vagy az ismertségért, és főként nem pénzért tettem amit tettem.

És ezzel feladtam a leckét azoknak, akik csakis ebben a három dologban tudnak gondolkodni. Nem értették és ma sem értik, csak találgatják miért teszem amit teszek.
Nem sokan adtak nekem esélyt, ezért nem is vettek komolyan – Mit keres egy civil a pályán?!

Aztán a négy hónapos gyűjtés legutolsó napjának utolsó órájában leadott aláírások mennyiségével sikerült meglepetést okozni: 591.748-an akartuk, hogy változzon VALAMI.

Most kezdődik egy újabb történet.

Pedig úgy terveztem, hogy pihenni fogok. De nem megy, és úgy tűnik, a sors sem ezt akarja…
Szeretném, ha a Ti segítségetekkel sikerülne egy újabb, egy igazán jelentős lépést tenni, és egy még nagyobb meglepetést produkálni. Több szempontból könnyebb dolgunk lesz, de a nehezítésre is számítani kell.
Én állok elébe!

Ha lenne zászlónk, arra most két szót írnék: BIZALOM és ÖSSZEFOGÁS.
Én ebben látom a túlélés és a felemelkedés esélyét.
Bízzunk hát egymásban és fogjunk újra össze! Hamarosan többet is meg fogtok tudni…