Tömegmegváltás nincs! Egyénileg kell megtenned, amiért születtél.

Az életünk során nagyon sok mindenhez kell alkalmazkodni. Van, amikor ez egyszerűen megy, szinte észre sem vesszük, és van, amit képtelenek vagyunk elfogadni és a végsőkig harcolunk ellene.

Nekem elegem van a kettős mércéből.
Elegem van a média által kínált alternatív tényekből. A manipulációból.
Elegem van a szerepjátékosokból. Elegem van a politikusokból.

Nem vagyok hajlandó tovább alkalmazkodni egy olyan jogállam kereteihez, ahol a legalapvetőbb jogszabályokat éppen azok hágják át, akiknek a betartatás a kötelességük! Épp úgy, mint a törvényeket alkotók, akik csak másoktól várják el azok tiszteletben tartását.

Elég volt abból, hogy minden felelősségre vonás nélkül hazudhatnak olyanok, akik az igazság feltárására lennének hivatottak. Bélyeget süthetnek rád azok, akik parancsokat teljesítenek. Te meg járod az utad, és próbálod nem elveszíteni a hitedet, hogy van értelme küzdeni.

12 nap után válaszolt az ügyészség arra a levelemre, amiben lényegében egy dolgot kértem: legalább azt ismerjék el, hogy a velem és a férjemmel szemben indított eljárás utolsó fázisában súlyos szabálytalanságok történtek. Mert ez sajnos még tovább növelte a törvénytelenségek sorozatát, csak ebben a szakaszban ez már súlyos következményekkel járt! A hivatalos választ a vállalhatatlan kategóriába sorolom. Mert az, ha az ügyészség is valótlanságot ír le, hogy lerázza magáról a felelősséget, arra nincs mentség.

De mit is vártam ettől a levéltől? Talán csak annyit, hogy az a valaki, aki a kezébe vette, és begépelte a választ, legalább egy minimális figyelmet fordított volna a saját eljárásuk szabálytalan befejezésére, mielőtt a lerázós választ megírná. Már ez is valami lenne…

Az ő életük mint kiderült, arról szól, hogy alkalmazkodnak. De azt nem engedhetik meg maguknak, hogy parancsra mások életével játszadozzanak minden alapot nélkülözve!
A mi életünk viszont nem az alkalmazkodásra épül. Voltak nehéz időszakaink, de megedződtünk. A férjem 9. napja tartja az éhségsztrájkját a törvénytelen módon végrehajtott vádemelés miatt, és a mellébeszélő, felelőtlen válasz a tovább folytatásra sarkallta, és ebben hajthatatlan sajnos. Én pedig lélekben erősítem magam Szepes Mária nekünk megfogalmazott gondolatai által, amit mindenkinek jó szívvel ajánlok:

„Amiben most élünk, egy átmeneti állapot. Mindenki mindenki ellen. Borzalmas vad erők tombolnak. Nagyon sokan kerülnek olyan helyzetbe, hogy úgy érzik, nincs belőle kiút. Pedig van, de csak egyéni! Tömegmegváltás nincs!
Egyénileg kell megtenned, amiért születtél. Próbáljátok magatokat megismerve, másokat segítve, mások felé a jót sugározni. Jót tenni és tudni, hogy ami most látszólag rossz, utólag kiderülhet, hogy jó.”