Határtalanul

„Meg kell próbálni nyerni, de nemcsak négy, hanem húsz évre: ha négy évre nyerni tudnánk, és utána mondjuk az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre minden megoldódna.”

A fenti gondolatokat a Fidesz 2006-os választási kampányában dr. Mikola István, egykori egészségügyi miniszter mondta.

Ez jutott eszembe, amikor ma reggel egy feltűnően nagy tömeggel találtam szembe magam egy általános iskola aulájában.
– Honosítás – mondta sokat sejtetően egy jól informált apuka. – Mostanában sokan kérik…. – fűzte hozzá.

Sajnos az összetartozás magasztos érzésén túl (vagy helyett?) ismét csak a politikai trükközést véltem felfedezni a folyamat mögött. De vajon ők, az érintettek hogyan látják mindezt? Eszköznek érzik magukat? Vagy boldogok, hogy visszakaptak valamit abból, amit jó pár évtizeddel ezelőtt ugyancsak a politikusok vettek el tőlük?
Sajnálom, hogy nem tudtam megkérdezni néhányukat.  

És mint tudjuk, a határon túli magyarok az április 6-i választáson csak az országos pártlistára szavazhatnak majd, és levélben adhatják le a voksukat.
Kár, hogy nem SMS-ben…

ÖN MIT GONDOL?
Szükséges-e a lakhatáshoz való jog állami garanciájának biztosítása?