A politikának semmi sem drága

Éppen 30 éve, 1990. április 8-án este, ebben a késői órában még szinte az egész ország lázban égett. A rendszerváltást végleg megpecsételő országgyűlési választás éjszakája volt, és nagy reményekkel vártuk nem csak az eredményeket, hanem a biztatónak tűnő jövőt is.

Aztán nem kellett sokat várni, jöttek a csalódások sorra, és ráébredtünk arra, hogy a politika nem megoldja, hanem csak elrontja mindannyiunk életét. A hazugságok, az álságos szemfényvesztés és a gátlástalanság olyan méreteket öltött, hogy az egész ország belerokkant. Elherdálták a nemzeti vagyon nagy részét, munkahelyek százezreit szüntették meg, és a nemzeti fizetőeszközt elértéktelenítették. De még ez sem volt elég, és hogy ne érezzük jól magunkat, elárasztottak bennünket a nyugat szemetével is, minden értelemben.

A súlyos gazdasági károkozások mellett még két fontos területet emelhetünk ki, ami szétverte a magyar társadalmat. Elsőként a média és a kultúra lezüllesztését említhetnénk, aminek hatására gyakorlatilag felszámolódtak az igazi közösségek, és a társadalmat megosztva az embereket könnyen egymás ellenségeivé tették, amit jócskán elősegített a politika káros és romboló hatása is. Ennek köszönhetően az emberi kapcsolatok leértékelődtek, amit a pénz utáni vágy és hajsza, valamint a másokon való átgázolás még tovább erősített, a kritikátlanul beáramló romboló hatású filmeknek köszönhetően.

A másik nagy problémát pedig a káros anyagokkal dúsított élelmiszerek mértéktelen megjelenése okozta, amivel nem csak a hazai termelőket és az élelmiszeripart, hanem az egészségünket is tönkretették. Ehhez hozzájárult még az egészségügy leépítése is, ami végleg megpecsételte a halálozási statisztikák folyamatos emelkedését, és a várható életkor csökkenését.

Szóval amit az elmúlt 30 évben tettek velünk és amiket el kellett viselnünk, az elég erősen megterhelte és felőrölte a magyar társadalmat. Ennyi baj és nehézség után senki nem gondolt volna arra, hogy ennél még van lejjebb, és sokkal rosszabbat is tehetnek velünk. A média gátlástalan hisztériakeltésének segítségével a mindenből hasznot húzni akaró politikának köszönhetően most olyan rettegésben tarják az embereket a koronavírus miatt, ami minden elképzelhetőt felülmúlt a társadalom megosztása és szétrombolása terén. Hiába figyelmeztetnek tudósok és kutatók, hogy a pánikkeltésnek és az elhamarkodott, túlzó intézkedéseknek súlyosabb következménye lesz, mint a vírus megjelenésének, ez sem a politikát, sem pedig a médiát nem érdekli, csak az érdekeik szerinti haszonszerzés. Ezért nem akarják, hogy ennek a hisztériának mielőbb vége legyen, és emiatt hallgatják el teljesen a nemzetközi tekintélynek örvendő szakemberek felhívásait és nyilatkozatait.

A legtöbben persze azt kérdezik, hogy vajon miért tennék ezt és kinek jó ez a helyzet? Én is ezt kérdezem mindig, de 30 év alatt megtapasztaltam eleget, hogy a politikának semmi sem drága.

Erre csak azt tudom mondani, hogy vajon miért vagy kinek volt jó az, hogy 30 év alatt morálisan és gazdaságilag is szétverték az országot, az embereket pedig ezerféleképpen tették a rendszertől függő engedelmes alattvalóvá, aki semmit se kérdezzen, különben baj lesz.

Viszont a baj most már itt van, és nincs veszteni valónk, ezért ideje lenne nem csak megkérdezni, hanem meg is tudni végre, hogy mire jó ez és kinek az érdeke?