Üdvözlet Mátraverebélybe!

Üdvözlet Mátraverebélybe!

1 hozzászólás a(z) Üdvözlet Mátraverebélybe! bejegyzéshez

Kedves Mátraverebélyiek, falubéli barátaim!
Ritkán járok felétek manapság, de jól tudjátok, ezt nem csak én akartam így. Kevesen gondolták volna tavaly, hogy 4 év közös munkája, hihetetlen teljesítménye, és szinte felidézhetetlen számú eseményei és óriási eredményei után – igaz nem akármilyen alattomos módszerek és befolyásolás hatására, ilyen-olyan dolgok és ígéretek miatt – sokan cserbenhagytatok, de volt már ilyen nem egyszer az életben. Ennek ellenére nem telik el hét, hogy ne halljak felőletek.
Hogy mi mindent hallok és mivel kapcsolatban szoktak keresni a faluból, azt hosszú lenne elsorolni, de többnyire nem jó dolgok miatt.

Magamról is sokat hallok tőletek. Manapság valamivel még többet is, mint a falubeli történésekről. Pedig nem adtam erre okot, hiszen még csak nem is látnak ott, aminek természetesen nem az az oka, amit néhány rosszindulatú személy híresztel rólam, hogy börtönbe kerültem. Bármennyire is szeretnének börtönben látni egyesek (bár nem tudom minek köszönhetően és miből gondolnak ilyen képtelenséget?), megnyugtatok mindenkit: a manipulált és hazug sajtóhírek félremagyarázása, és a helyi rémhírterjesztők ellenére ez a hír most sem, de korábbiakban sem volt igaz.

Na de miért is kellene börtönbe mennem? Csak nem azért, amihez közöm sincs, amiről ITT MEGTUDHATTOK MINDENT.
Vagy talán azért, mert 4 év alatt egy kilátástalan, vagyontalan, elszegényedett, rossz hírű és egyre lejjebb csúszó békétlen települést sikerült megváltoztatni és a fejlődés útján elindítani? Van még aki vissza tud arra emlékezni? Milyen volt akárcsak az a sötét és nyomasztóan rossz hangulatú polgármesteri hivatal kívül és belül? Vagy az a néhány lézengő ember, akik csak csellengtek közmunka címén? Vagy a rengeteg bűncselekmény? Hogy minden égető problémát gyakorlatilag egy év alatt sikerült megoldani úgy, hogy mínuszról indult a kassza, de ennek ellenére még eredményeket is elértünk?

Igaz, ehhez kellett a tiszteletdíjakról való lemondás is a falu érdekében, meg az a mérhetetlen munka és a kapcsolatépítés. És 4 év alatt nem csak félmilliárdos vagyont sikerült felhalmoznunk és megőriznünk, hanem a váltáskor még 20+22 milliót a kasszában is, és később még 40 milliót, ami azért járt nekünk, mert jól gazdálkodtunk és nem volt adósságunk meg veszteségünk!
És azt vajon tudja valaki, hogy most mi van, mert azóta se egy hír, se egy újság, se egy hivatalos vagy bármilyen nyilatkozat nem jelent meg vagy hangzott el. Ennek mi lehet az oka?

Szóval az utánam következők igen jó helyzetben és nagyon sok pénzzel kapták meg a lehetőséget a folytatásra. Ennek ellenére mégis úgy hallom, azt a hazugságot terjesztik egyesek, hogy hatalmas adósságot és terheket hagytunk hátra. Meg hogy feljelentések vannak ellenünk, amiből persze szintén nem igaz semmi.  Az viszont már annál inkább, hogy hiába volt stabil pénzügyi háttér, már régóta fizetési gondok vannak, de ennek ellenére mégis fél áron kótyavetyélték el azt a közel 100 milliós értékű szentkúti ingatlant, amit hátrahagytunk befektetésnek. Érdekes, hogy erről nem beszélnek és nincs is róla hír, csak velem kapcsolatosan terjesztenek butaságokat. Minek ez a figyelemelterelés? Egyszer úgyis kiderülnek az igazságok!

Én csendben eljöttem, és több mint egy éve nem szólok semmit, pedig kaptam mindenfélét, és lenne is miről. Nehéz volt megállnom, de mégsem reagáltam eddig a rólam terjesztett aljasságokra sem. Úgy gondoltam legyen inkább békesség, tegyék nyugodtan a dolgukat és bizonyítsák be, hogy képesek megőrizni amit elértünk, és folytatni tovább a munkát. De úgy látszik a cél mégsem ez volt, és most sem az, hanem inkább a távollévő, magát így megvédeni nem tudókra kígyót-békát hordani úgy, hogy soha meg sem kérdeznek.
Vajon mi ezzel a cél? Leplezni valamit? Vagy nem mennek úgy a dolgok, ahogy kellene?

Pedig ennél könnyebb és jobb helyzete nem is lehetett volna az új vezetésnek, hiszen a biztos anyagi háttér mellé még jó hírnevet is kaptak ajándékba! Hiszen az egész országban példaként emlegettek bennünket, és amíg ott voltam nem telt el úgy hét, hogy ne jöttek volna hozzánk tudósítók, filmesek, újságírók és szakemberek, akik látni és tudni akarták az eredmények mellett azt is, mi a recept, hogyan volt ez lehetséges? Az ország minden részéből tanulmányi útra ideérkező polgármesterekről és kollégáikról már nem is beszélve. Vagy ez sem volt jó, ezt is csak hátrányként élték meg?

Tényleg problémát jelentett, hogy szinte csoda történt, mert a korábbi Mátraverebély megváltozott, és ezzel együtt a Mátraverebélyiek is jobban érezték magukat? Az a baj, hogy Mátraverebély már nem a bűnügyi hírekben szerepelt, hanem egy ország jegyezte meg a nevét a pozitív értékek, az eredmények és az ott megvalósult összefogás és együttműködés miatt? Emlékeztek még, hogy Mátraverebélyről csak jót lehetett hallani? De sajnos ez néhány embernek nem tetszett, és a sok jó hír nekik nagyon rosszul esett. Hogy miért? Azt szerintem mostanra már egész biztosan mindenki tudja…

Nyilvánvalóan azoknak nem tetszett mindez, akik most és a tavalyi választáskor is a legképtelenebb történeteket és a legaljasabb rágalmakat terjesztették rólam! Ahogy hallom, széles vigyorral és nagy elszántsággal próbálják elhitetni azt az őrültséget, hogy börtönben vagyok. De ami ennél még rosszabb vagy inkább szomorúbb, hogy van olyan, aki ezt tényleg el is hiszi.
Pedig ehhez minimum valami ok kellene, netán egy eljárás, vagy valami büntető ügy. De megnyugtatok mindenkit, velem szemben nem csak most, de még soha életemben, semmilyen eljárás nem folyt, még akkor sem, ha valakik ezzel szórakozva élvezettel terjesztenek rólam ilyen rágalmakat.

Nem tudtam eddig sem mi az oka ennek, és kik azok, akikből árad a rosszindulat. Vajon miért fájok én még most is nekik, amikor már nem is látnak és nem is hallhatnak felőlem? Mindenesetre valami nagy baj lehet, ha még mindig velem kapcsolatban terjesztenek ekkora képtelenségeket. Vagy ezzel próbálják elterelni a valóságról a figyelmet?
Mert ahogy hallom, nagyon furcsa dolgok történnek a mi kis falunkban – remélem nem veszi az ellenségeim közül senki rossz néven, ha én továbbra is így gondolok Mátraverebélyre.

Mert én megszerettem ezt a falut és mindenkit. Még azokat is, akik sosem értették meg, miért vállaltam fel a nagy távolság, a nagy családom és a nagy leterheltségek ellenére ezt az óriási kihívást. Mert akkor is úgy gondoltam és most is, hogy meg kell mutatni mindenkinek: nincs lehetetlen, sem elveszett ember és reménytelen helyzet. Egy rossz hírű faluból működő és élhető települést varázsoltunk közösen, ami kemény munka volt. Ma sem értik sokan, hogy miért tettem? Egyet most már biztosan tudhatnak, hogy nem a háláért, mert azt nem sokat kaptam – mocskolódást viszont annál többet…

Ezért, hogy egy kicsit jobb kedvre derítsek mindenkit a nem túl vidám esztendő után, a szeretet ünnepéhez idézzünk fel egy szép közös emléket, és nézzétek meg újra ezt a kis összeállítást. Igaz nem téli hangulatú, de nekem olyan kedves, mert nagyon jólesik felidézni milyen is volt az, amikor nem ellenséget láttátok a másikban, nem féltetek és nem egymást figyeltétek, hanem önfeledten és boldogan tudtátok jól érezni magatokat együtt, közösen, amit ha jól hallom, manapság egyre kevésbé tesztek vagy tehettek meg.
Igaz ami igaz, én most könnyezve tudtam csak végignézni, de remélem nektek inkább örömkönnyeket csal majd a szemetekbe. IDE KATTINTVA  MEGNÉZHETITEK

Békés Karácsonyt, és egy sokkal jobb új évet kívánok mindenkinek Mátraverebélyben!

Seres Mária

About the author:

Tags:

Related Posts

1 Comment

  1. Nagy Marianna  - 2015-12-24 - 18:34

    Boldog Karácsonyt az egész családnak!!!

Leave a comment

4 × 4 =

Back to Top