5 millió vagy 5 milliárd?

5 millió vagy 5 milliárd?

Nincs hozzászólás a(z) 5 millió vagy 5 milliárd? bejegyzéshez
Ugye nem mindegy. Nekem sem, nektek, sem. Ebben megint egyetértünk.
Csakhogy újra annak a 386 embernek a másféle véleménye a meghatározó, pedig nekik elvileg a mi akaratunkat kellene közvetíteni a képviselői tevékenységük során, hisz ezért küldtük oda őket…

Nem akarnak elszámolni a havi többszázezres költségtérítésükkel – ezt már tudjuk. Azt is hogy miért.
Nem akarnak népszavazást sem. Az drága! És hát ugye válság van…
Meg egyébként is hogy jövünk mi ahhoz, hogy a zsebükben kotorásszunk? Nincs nekünk jobb dolgunk?

Ők most sokkal de sokkal fontosabb dologgal vannak elfoglalva. Keresik a "SZUPERMENT" – akit majd mindenki szeret itthon és külföldön, aki hiteles, okos, független, aki majd megoldja az összes problémát, s aki mögé felsorakozhat az egész ország. Várják a csodát.
Való igaz, a filmekben mindig felbukkan a nagy betűs HŐS, aki egymaga megment nem egy kis országot, hanem akár az egész bolygót – érkezzen az ellenség a föld alól, az űrből, vagy akárhonnan. Csakhogy ez itt a VALÓSÁG! Ráadásul a nagy magyar valóság!

Hát nem ismerik egymást? Nem tudják, hogy vannak kérdések, amiben 19 éve nem tudnak megegyezni? Miért pont ebben jutnának közös nevezőre?
És van aki elhiszi még, hogy az előrehozott választás lenne a megoldás? Újra választhatnánk a rosszból és a mégrosszabból? Ki cserél helyet kivel, és mennyi időre? Mikor lehetne majd a következő előrehozott választás?

Az országgyűlési választásokig nagyon sok rendezni valójuk lenne a pártoknak. Meg kellene egyezni végre a kisebb parlamenti létszámban (mindegyik ezt ígérte 4 éve!), a képviselők visszahívhatóságában, a pártfinanszírozás megszüntetésében, az önkormányzati rendszer átalakításában, stb. stb. Ezeket évek óta ígérik, mi meg évek óta várjuk. Csakhogy vészesen fogy a türelmünk.
Az ember nézi, hallgatja, olvassa a híreket, és az a maradék kis optimizmusa is elmegy. Legyint egyet – ilyenek a politikusok. Hát nem! Őket mi választottuk! Tessék, számoltassuk el őket, kérjük számon az ígéreteiket – de most már komolyan!

A Házbizottság (tagjai az országgyűlés elnöke és alelnökei valamint a frakcióvezetők) március 19-i ülésén dr. Szili Katalin a neki címzett levelemben foglalt kérés miatt kikérte a frakciók képviselőinek véleményét arról, hogy a Választási törvény módosításával elképzelhetőnek tartják-e, hogy június 7-én az EP választással egy időben lehessen megtartani a népszavazást.
A frakciók képviselői nem támogatták a kérést. Indok (idézem): fontosnak tartják, hogy más megfontolás ne befolyásolja a választópolgárt döntésének kialakításában.
Felháborító …

Az nem zavarná a frakciókat, ha országgyűlési választással lenne összekötve az EP választás… Az nem zavarja meg szegény választót, akinek az akarata nekik oly szent és sérthetetlen?!
Miért nem hiszik el, hogy egy átlag magyar képes önálló döntés meghozatalára, és a szavazófülke magányában tud akár két X-et is húzni. Vagy tényleg ennyire hülyének néznek minket?

Az, hogy egy igen vagy nem választása egy teljesen pártsemleges népszavazási kérdésben miben befolyásolná a választópolgárok döntését az Európai Unió parlamentjébe általuk bejuttatni kívánt párt kiválasztásban, számomra teljességgel rejtély és mindemellett megmagyarázhatatlan.
Ha ennek feltétele az, hogy egy 3 évvel ezelőtt hozott egyébként is érthetetlen törvényi korlátot megszüntessenek, akkor miért nem lehet ezt megtenni?

A címben szereplő két szám között ezerszeres a különbség. Nem mindegy, hogy egy komplett választás lebonyolítási költsége vagy csupán egy pár milliós nyomdaköltség terheli a költségvetést.
Valóban nem ér ez meg egyetlen szavazási procedúrát annak a 386 képviselőnek? Akkor tulajdonképpen kiknek az érdekeit képviselik…?

Mert hogy sem a miénket, sem az országét, az most már biztosra vehető!

About the author:

Leave a comment

tizenegy − 1 =

Back to Top