MR1 Hírek

Nem lehet népszavazást tartani a képviselői költségtérítésről – döntött az Alkotmánybíróság. A testület új eljárásra utasította az Országgyűlést az ügyben. Az indoklás szerint június végén olyan törvényeket fogadott el a parlament, amelyek érdemben befolyásolják a kérdés népszavazásra bocsáthatóságát. A referendumot kezdeményező Seres Mária szerint az Alkotmánybíróság rosszul értelmezte a helyzetet. Hallgassa meg!

Új eljárásban dönthet, vagyis immár megtagadhatja a képviselők elszámoltathatóságáról szóló népszavazást az Országgyűlés. A költségtérítési rendszer átszabásáról a közelmúltban elfogadott törvénymódosítások nyomán az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a változások után a referendum okafogyott. Sereg András, a testület szóvivője úgy fogalmazott: a népszavazási kérdés az új jogi környezetben az eredeti formájában nem értelmezhető. A költségtérítés fogalmát ugyanis, amire a kérdés vonatkozott, a módosítással kivették a törvényből. A népszavazáson tehát egy nem létező dologról kellene a választóknak véleményt mondaniuk.

Seres Mária, a népszavazás kezdeményezője az Alkotmánybíróság határozatát tartja a kezében Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Bár az Alkotmánybíróság határozata azt is kiemeli, hogy az Országgyűlés eleget tett a választói akaratnak, a referendumot kezdeményező Seres Mária szerint a testület rosszul értelmezte a helyzetet. Mint fogalmazott: a népszavazás kérdése nem arra vonatkozott, hogy az országgyűlési képviselők is adózzanak a költségtérítés után, hanem arra, hogy számoljanak el bizonylatokkal. Miután erről nincs szó, Seres Mária a történteket átverésnek nevezte.

A népszavazás kezdeményezője azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy az időközbeni módosításokkal a képviselők beavatkoztak a népszavazás folyamatába. Ráadásul az Alkotmánybíróság szerinte nem vehette volna figyelembe e változásokat, mivel azok csak januártól lépnek életbe.

Az MR1-Kossuth Rádiónak arra a felvetésére, hogy a testület vizsgálta-e: a képviselők csak a népszavazást akarták gátolni a módosítással, az Alkotmánybíróság szóvivője azt mondta, erre nem lehettek tekintettel. A kilenc bíró közül kettő, Paczolay Péter és Trócsányi László ugyanakkor éppen erre hivatkozva fogalmazott meg különvéleményt. Ők úgy látják, kiüresítheti az alkotmányi jogintézményt, ha az Országgyűlés ilyen módosításokkal gátat vethet egy már folyamatban lévő népszavazásnak.

Áprilisban döntés a népszavazásról, júniusban a költségtérítésről

Seres Mária 600 ezer aláírást gyűjtött össze, hogy elérje: a képviselők csak bizonylattal elszámolható kiadásaik után kapjanak költségtérítést. El is rendelte az Országgyűlés a népszavazást, de azt többen megtámadták az Alkotmánybíróságon.

Közben június végén a parlament új szabályt alkotott: megszüntette magát a költségtérítést. A képviselők bevételükből csak számlával igazolt költségeiket vonhatják le, és jövedelemadót fizetnek a jövő év januárjától. Arról maguk döntenek: akarnak-e számlát gyűjteni, vagy ha nem, becslést készítenek, hogy bevételeikből mennyit számolnak el. Ráadásul kiderült, hogy hetven képviselő akár a dupláját is hazaviheti mostani költségtérítésének. Ugyanis a térítés már nem a képviselői alapdíj, hanem a pótlékokkal növelt tiszteletdíj után jár. Az MSZP-s Göndör István szerint a gyorsaság miatt került ilyen szöveg a törvénybe, amit ősszel kijavítanak majd.

Nem először fordult elő, hogy a parlament kikerül egy népszavazást: például a több-biztosítós egészségügyi modellről szóló referendum is így vált okafogyottá.

A képviselői javadalmazások ügye egyébként több mint 10 éve rendezetlen, és csak Seres Mária kezdeményezése sarkallta a politikusokat a lépésre. Első megoldásként egy nagy felháborodást kiváltó, csak magukra alkalmazható, 15 százalékos adókulcsot alkottak – de mivel ez nem akadályozta volna meg a népszavazást, ezután fogadták el a már említett, jövő januártól érvényes változatot.

Botrányok külföldön

A képviselői költségtérítések szabályozása nem csak Magyarországon bosszant sok választót. Nagy-Britanniában óriási botrány tört ki néhány hónapja, amikor egy bulvárlap nyilvánosságra hozta néhány politikus költségelszámolását. Volt aki állateledelt, mások medencetisztítást, míg az ország belügyminiszternője a férje által megnézett két pornófilmet számolta el. Az angol alsóház elnöke, Michael Martin a botrány miatt lemondott. Utolsó beszédében bocsánatot kért. Azt mondta, az ügy érthető módon bizalomvesztést okozott.

Jacqui Smith, a brit képviselői költségtérítési botrányba keveredett belügyminiszter Fotó: MTI/AP/Lefterisz Pitarakisz

Svédországban Mona Sahlin, a helyi szociáldemokrata párt vezetője még a kilencvenes években keveredett botrányba. A munkahelyi költségekre való kártyájával vett egyebek közt ruhákat és csokoládét. Ez utóbbi nyomán Toblerone botrányként híresült el a dolog, még könyvet is írt róla a politikusnő. Ezt politikai ellenfelei a mai napig nem felejtették el neki.

Másutt nem ennyire szigorú a szabályozás. Például a németeknél nem kell számlával igazolniuk a képviselőknek a költségeiket. 3700 eurót vehetnek fel így. Romániában sem kell számlát hozniuk a politikusoknak a lakásbérlésükről 700 euróig, és Olaszországban is több ezer eurót kapnak költségtérítés címén a politikusok. Lengyelországban ilyen szempontból kivétel, ott kell a számla, hogy hozzájussanak havi 750 ezer forintnak megfelelő pluszpénzükhöz a képviselők.

Joó Hajnalka, László Judit, Rovó Attila