Mennyi az annyi – 2.

Két napja arról írtam, hogy a közvélemény kutatások a szokványos párt támogatottsági adatok mellett néha fontos információkat is tartalmaznak, de ezek felett többnyire elsiklik mindenki. Érdekes, hogy éppen most közölték ezeket az adatokat. A pártokat elutasító tömeg nagysága sokkalta több, mint az összes párt támogatóinak együttes száma! Ebben az esetben ez kb. 1,56 millió biztos pártszavazót jelentett a fennmaradó kb. 6,54 millió emberrel szemben!

Engem ez nem lepett meg, mert találkoztam már egy hasonló adattal. Nemrégiben felkért egy szervezet, hogy 2014-ben képviseljem a társadalom döntő többségének érdekeit, ahogyan kiálltam ezért 5 évvel ezelőtt is, végigcsinálva egy népszavazást. Azzal érveltek, hogy higgyem el, jelentős az a többség, amelyik nem kívánja a „pártok államát” szavazatával támogatni. Ezt a tavaly januárban megkezdett felmérésükkel támasztották alá, amiben minimális különbségekkel, hónapról hónapra hasonló eredményeket mértek. Viszont az ő közvélemény kutatásuk lényegesen különbözött másokétól, hiszen nem megrendelésre és nem is kozmetikázva dolgoztak.

12 hónapon át összesen 12 ezer fős mintavételt csináltak az ország minden megyéjét lefedve. A felmérés célja az volt, hogy elfogulatlan és valós képet tudjanak alkotni a társadalom széles rétegeinek véleményéről, az ott zajló változásokról, és természetesen az igényekről is!
Éppen ezért rendhagyó módon, azért hogy mindenki könnyen és őszinte választ adjon, nem azt kérdezték, hogy melyik párttal szimpatizálnak, csak a választói szándék tisztázása volt a céljuk. Ezzel volt garantálható a befolyástól és elfogultságtól mentes az őszinte válasz.

Az egyes havi eredmények +-7%-os határon belül mozogtak, ami meglepő módon a helytől és az időtől függetlenül elég egységesnek tekinthető. A felmérés során pedig megállapításra kerültek azok a nagyon fontos és ritkán mért adatok, miszerint:

– a válaszadók 54%-a senkire nem akar szavazni, mert elege van a pártokból és a politikusokból
ebből: – 18% még sohasem szavazott, és nem is tervezi azt
        – 36% viszont volt amikor szavazott, de erre már semmilyen esélyt nem lát, mert eddig is csak csalódott, és nincs már olyan, akit arra méltónak talál

– a válaszadók 46%-a elmenne ugyan szavazni, de
            – 27% csak jobb híján, kizárásos alapon vagy hangulattól függően választana
         – és csak 19% az, aki meggyőződéssel már most is tudja, hogy melyik pártra fog szavazni.

Jól látható, hogy 36% talán még szavazna, ha lenne arra érdemes erő, és 27% az, aki kizárásos alapon választ majd, tehát senkinek nem elkötelezett! Ezeket összeadva kiderül, a magyar társadalom 63%-a potenciális támogatója lehet egy pártokon felülálló szervezetnek, mint amelyik felkért engem is. És a választóknak csak mindössze 19%-a az, aki egészen biztosan a régi pártokra és politikára szavazna.

Az adatok korrektségét az is alátámasztja, hogy a közvélemény kutatókhoz hasonlóan ez a felmérés is kb. 1,54 millió biztos pártszavazót mért a fennmaradó kb. 6,56 millió emberrel szemben, mely egyezések szinte megdöbbentőek!
Viszont még az sem lehetetlen, hogy a lakosság még sohasem szavazó 18%-ának egy része, várhatóan 2% is aktivizálódna 2014-ben, ha lenne számára is egy jó választási lehetőség. Ez összességében akár 84%-os rekord részvételt is eredményezhetne – ahogy ez máshol is megtörténik, ahol a nép tudja, hogy csak rajtuk, az összefogás erején múlik a sorsa, ezért bizalmat és lehetőséget csak azok kezébe ad, aki közülük való, nem pedig azoknak, akik eddig is becsapták!

Ebben az esetben eljöhet annak az ideje, hogy a társadalom jelentős többsége azokat támogassa, akik velük együtt, közösen akarják és tudják az ország és a lakosság bajait megoldani, nem pedig azokat, akik kihagyták őket eddig is mindenből, akik a fejük felett és ellenükben hoztak döntéseket 24 éven át!

Ha majd ezt tartják szem előtt a magyar választópolgárok, nem pedig a hazug, drága és unalmas pártpropagandának dőlnek be újra, akkor végre létrejöhet a népakarat által a valódi néphatalom, a közvetlen demokrácia!
És ezzel a várva várt KORSZAKVÁLTÁS…

ÖN MIT GONDOL?
A megélhetésre kapott segélyek és juttatások összege csak közszükségleti cikkekre és közüzemi díjakra legyen felhasználható?