Még nem döntött az Alkotmánybíróság!

Az országgyűlési képviselők költségtérítésének elszámolása ügyében indított népszavazás kezdeményezőjeként néhány észrevételt szeretnék tenni a napokban várható döntésükhöz szorosan kapcsolódva.

Az országos népszavazás elrendeléséről szóló 28/209. (IV. 17. ) OGY határozat elleni beadványok alkotmányellenességének vizsgálatára most kerül sor. Ezen megtámadások tartalma számomra nem ismert – de bízom abban hogy egyik sem tartalmaz olyan indokot, ami miatt az érvényessé nyilvánított kezdeményezést elvetnék.

Viszont a múlt héten született egy törvény, mely a hét folyamán hallott nyilatkozatok alapján állítólag befolyásolhatja a népszavazás elrendelése kapcsán várt határozatot.  Nevezetesen a képviselők költségtérítéséről szóló Törvényről van szó.

Úgy gondolom, mivel a megtámadások egészen biztos, hogy nem tartalmaznak erre a most született törvényre hivatkozást, így annak meglétét érdemben figyelembe sem szabad venni, hiszen nem tárgya a jelen Alkotmánybírósági eljárásnak, azaz e törvénnyel kapcsolatosan ehhez köthető beadvány hiányában azt nem lehet érdemben tárgyalni vagy figyelembe venni, így nincs is miről beszélni, illetve döntést hozni.

Ettől függetlenül ennek a törvénynek a döntésük meghozatalában való figyelembevétele több szempontból is aggályos lenne.

Először is a népszavazási kezdeményezések védelmében született 52/1997. (X. 14.) Alkotmánybírósági Határozatban foglaltak szerint jogellenes lépéssorozat eredményeként született meg. Erre én Köztársasági Elnök úr figyelmét is felhívtam (a levél mellékletben olvasható). Elnök úr azonban nem reagált a levélre, viszont aláírta a törvényt, melyről még a beterjesztője is már azt mondta, hogy átdolgozásra szorul. Ő a "baki" kifejezést használta és a kapkodással indokolta a hibákat – ami egy törvény esetén elfogadhatatlan, mindamellett nem is igaz, hiszen egy zárt Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsági ülésen, titokban döntöttek az egész országot felháborító módosításról, melynek következtében önhatalmúan 2-3 szorosára emelték honatyáink a jövedelmüket, bőségesen kompenzálva ezzel maguknak a költségtérítés megadóztatásából eredő "jövedelem kiesésüket".

Ezen kívül meglátásom szerint valódi hiba is csúszott ebbe a törvénybe, bár a törvény értékelése nem az én feladatom, de a kihirdetés szándékolt sürgetése miatt két konkrétumot mindenképpen meg kívánok jegyezni:

1. A törvény megszüntette a népszavazás tárgyát képező költségtérítés fogalmát és helyette bevezette a választókerületi pótlékot. Az új elnevezés jelentése egyértelmű – mégsem azt takarja, ami a megnevezésben szerepel, ugyanis kiterjeszti az érvényességét olyan listás képviselőkre, akiknek nincs is konkrétan megnevezhető választókerülete.

2. A törvény nem ír elő semmiféle költség elszámolási kötelezettséget, holott a népszavazási kezdeményezés erre vonatkozott – a kérdés nagyon egyértelmű volt – félreérthető szövegezés esetén azt az OVB nem is hitelesítette volna.

Tudom, hogy az Önök feladata nem a múlt héten született törvény alkotmányossági vizsgálata, hanem a 28/209. (IV. 17. ) OGY határozat elleni beadványok elbírálása. Ezért kérem döntsenek az érvényes törvények szerint, és tekintsenek el az országgyűlési képviselők "sajátos" törvényalkotási módszere mögött meghúzódó egyértelmű szándéktól. A tények ismeretében ki lehet jelenteni, hogy nem az motiválta őket, hogy elkerüljenek egy költséges népszavazást, hanem az, hogy ők minél jobban járjanak, és hogy továbbra se kelljen nekik a költségeikkel elszámolniuk.

Ez a június 29-én nagy többséggel meghozott döntés a Parlament szégyene, mely nem befolyásolhatja a népakarat megvalósulását. Ezért bízom abban, hogy ezt az Alkotmánybíróság is tiszteletben tartja, visszaadva ezzel a magyar társadalomnak a jogállamba vetett maradék hitét, és orvosolva a hazai demokrácia eddigi legnagyobb szégyenét.

További jó munkát kívánok Önöknek!

Tisztelettel: Seres Mária – a népszavazás kezdeményezője