Különleges országban élek

Különleges országban élek

Nincs hozzászólás a(z) Különleges országban élek bejegyzéshez

Minden szempontból különleges, ami jó, és rossz is. Egy olyan ország lettünk, ahol a „nagy” emberek politikai segédlettel bármivel visszaélhetnek vagy akár bűnözhetnek is.
De aki tesz ez ellen valamit, hogy elmenjen a kedvük ettől, még a törvényesség látszatára sem ügyelve minden ok vagy indok nélkül bűnözőnek nyilvánítják, és hogy a hitelét is teljesen elveszítse, odadobják a médiának, had marcangolják…

A média pedig ebből él, a nézettség miatt kell a szenzáció, ezért függetlenül attól, hogy mi az igazság, kap az alkalmon, és ráveti magát. Nem lesz könyörületes, sőt még újabb hazugságokkal fűszerez, hogy a sztori sokáig használható legyen. Vannak, akik kifejezetten ebből élnek, a politikától kapott megrendelések és instrukciók alapján fantáziálva, még filmet is készítenek, és ahogy a gulyás a marhákat, úgy tereli a „TÁMOGATÁS” gombhoz a jól fizető, de annál hiszékenyebb embereket, eljátszva a hős, igazmondó szerepet, pedig csak pénzért egy aljas feladatot teljesített…

És hogy mi az igazság? Az senkit sem érdekel, mert eladhatatlan! Ezért tartunk itt, és ezért is különleges ez az ország. A politika – és persze a vele egy húron pendülő média – ilyenné tette mindkét oldalról.
Ezen talán nincs is mit csodálkozni, de azon már igen, hogy ahol a bűn üldözése és a törvények betartatása lenne a feladat, ott is a politika vette át az uralmat. És nem az számít, mit követnek el, hanem ki az, aki tette. Ha közülük való, szinte bármit megtehet, gondoljunk csak a legutóbbi Kaleta esetre, ami nem csak jól, de szimbolikusan is megmutatja a jelen helyzetet.

Ha a politikusok a gyerekeink életét vagy a jövőnket rontják meg, akkor is megvédik őket. De akik a gyerekek élete és a jövőnk miatt tesz valamit, és szembe megy velük, lehet az bármilyen makulátlan, rácsapnak. De kegyetlenül. Így lettem én és már a családom is célpont, amikor a negyedik gyerekem születése után éreztem meg a jövőnkért való igazi felelősséget. Mert hiába nevelem fel, és szeretnék nekik boldogabb életet, a politika ezt megakadályozza, hiszen minden tönkretesz.

A politika nem felejt, és aki beleavatkozik, az célpont lesz, és az is marad, ha nem hajlandó besimulni. Másokhoz hasonlóan így történt ez velem is. Persze a sok hazugság és a lejáratás nem vezetett eredményre, hiszen nem vagyok politikus, akit a bűneivel zsarolhatnak vagy fenyegethetnek.
Aztán ha nincs ok, amivel fogást találjanak, akkor csinálnak, ami meg is történt. És még a törvényesség látszatára sem adtak. Mert derült égből villámcsapásként ért, hogy nem is akármilyen nyomozást folytattak. Amikor ezzel először szembesültem, semmit nem értettem, és miután végére jártunk az egésznek, akkor döbbentünk meg igazán.
Mindent nem írok most le, hiszen az órákat venne igénybe, ezért csak a legalapvetőbb dolgokat emelem ki, hogy világos legyen, honnan fúj a szél, és mennyire törvénytelen, amit tettek.

Azt, hogy politikai megrendelésre indult ellenünk egy koncepciós eljárás, mi sem bizonyítja jobban, hogy nincs se feljelentő, sem feljelentés az ügyben. Pedig erre még a diktatúrákban is odafigyeltek. Maga az eljárás is törvénytelen volt, hiszen figyelmen kívül hagyták az erre lehetőséget adó, már 30 éve hatályos törvényt is. Amikor ezt a nyomozóknak szóvá tettük, csodálkozva néztek, hogy miféle törvényről beszélünk? Mentségükre legyen mondva, az eljárás alatt mindvégig szabadkoztak, hogy ők csak parancsot hajtanak végre, és azt teszik és tehetik csak, amit az ügyészség kiad.

Persze az ügyészégnek is jeleztük már az elején, hogy súlyos szabálytalanságok vannak, ami először egyáltalán nem érdekelte őket. Miután más érintett állami szervtől is beszereztük a szükséges bizonyítékokat az igazunk és az eljárás szabálytalanságának bizonyítására, pár napra rá az ügyet megszüntették.
Úgy gondolná az ember, hogy ezzel vége, de a politika nem hagyta ennyiben, mert később egy levél érkezett, hogy a megszüntetett ügyet újra elindítják.

Aztán hosszú csend, majd amikor végre behívtak bennünket és ugyanazt a gyanúsítást közölték, megkérdeztük, hogy mire alapozzák, hiszen semmilyen irat, tény, ok, vallomás vagy bizonyíték ezt nem támasztja alá. Olyannyira nem, hogy még csak kérni sem kértek soha semmilyen iratot, amiből erre következtethetnének! A válasz a szokásos parancs végrehajtásra való hivatkozás mellett annyiban volt más, hogy „felépítettek egy koncepciót, és arra alapozzák”!

Tehát 70 évvel a Rákosi-idők után, nem is tagadva tudhattuk meg, hogy ez tényleg egy koncepciós eljárás. Olyannyira, hogy bármilyen újabb esemény vagy bizonyíték hiányában már csak a vádemelésről kaptunk értesítést! Ezután szó szerint kérnünk kellett, hogy ahelyett, hogy feltételezésekre építenek, nem kellene végre az iratokba is betekinteni?

A teljes iratanyag átadása után – amit mindeddig nem kértek és nem is voltak kíváncsiak rá (!), holott ebből a napnál is világosabban láthatnak mindent, amire a nyomozás során választ kaphatnak, és befejezhetik végre ezt a koncepciós eljárást – semmi nem történt. Egészen mostanáig, amikor egy az ügyészség által írt bulvár-stílusú közleménynek a különféle médiában való, még inkább kiszínezett megjelenéséből értesültünk arról, hogy velünk szemben vádat emeltek. Miután erre még okuk sem lehetne, hiszen bizonyíthatóan és átláthatóan kaptak meg minden választ a vádakra és feltételezésekre.

Vagy inkább ez volt a baj, mert akkor nem lehet lejárató sajtókampányt indítani? Hogy is van ez? Az ügyészség tényleg csak törvényt sértve tud működni? Legalább a látszatra illett volna figyelni! Hol maradt az iratismertetés, és az észrevételek megtételéhez járó 30 napos határidő?
Másnap a nyomozóknak fel is tettük ezt a kérdést, de azt a választ kaptuk, hogy szerintük volt értesítés. Kértük, hogy mutassák ezt meg, de nem tudták, mert minden irat az ügyészségre került. Ezután megkerestük az ügyészséget, ahol sajnálattal közölték és elnézést kértek, hogy hiba történhetett, de már ők is továbbítottak mindent a bíróságra.

Egy percig sem hittem, hogy ebben az ügyben véletlenül van ennyi hiba és törvénysértés, és hol van még, hogy mindenről beszámoljak. De jól látszik a politikai szándék, meg az is, hogy mennyire nincs rendben semmi, hiszen törvénytelenül kreálták az ügyet, és sorozatos törvénysértések közepette törvénytelenül is fejezték be. Tényleg ez lett Magyarország, és így működik a hatóság? Vagy ez már mindenhatóság…? Ezért sem bántam meg, hogy védtelen emberként 12 éve vállaltam, hogy a politikával szemben valamit tegyek.

Ez az ügy precedens lesz, hiszen most már nyilvánvaló, hogy annak is szánták. De nem nekik, hanem velük szemben lesz az, mert bízom a bíróság igazságszolgáltatásában, mint a jogállam utolsó mentsvárában. Be fogom bizonyítani, hogy ebben a kusza, szövevényes és szándékosan kitalált ügyben mennyire törvénytelen minden, amit önhatalmúan és bármiféle kontroll nélkül tett eddig az ügyészség.
Szerencsére az ügy innentől nem az övék, és nem fog már senki a parancsaiknak, és a politikusoknak sem engedelmeskedni.

A korrektség érdekében viszont azt kértem tőlük, ha az eddigi törvénytelenségeket már nem, de ezt az utolsót hozzák helyre, és legalább a törvényesség minimális látszatára ügyelve fejezzék be ezt a politikai megrendelésre végrehajtott eljárást.
Ezért 3 napon belül, a törvénynek megfelelő módon kértem az értesítésemet, és adják meg a jogot arra, hogy a teljes iratanyagba betekinthessek, valamint a rendelkezésre álló 30 napon belül arra észrevételt vagy indítványt tegyek! És utána vádaskodjanak.

Az erről szóló beadványomat ma eljuttattam hozzájuk, és várom a választ.

About the author:

Leave a comment

13 − 5 =

Back to Top