MIÉRT CSAK MOST FÉLTJÜK A DEMOKRÁCIÁT? Nem most kezdődött

MIÉRT CSAK MOST FÉLTJÜK A DEMOKRÁCIÁT? Nem most kezdődött

Nincs hozzászólás a(z) MIÉRT CSAK MOST FÉLTJÜK A DEMOKRÁCIÁT? Nem most kezdődött bejegyzéshez

Budapest, 2010. november 1., hétfő (OS) – Konganak a demokráciaféltés vészharangjai az Alkotmánybíróságot korlátozó fideszes tervek hallatán. Tiltakoznak pártok és civilek. Nem engedhetjük meg, hogy ne maradjon ellensúly a kormánnyal és a parlamenttel szemben – ez az általános vélemény. Immár nem semleges a köztársasági elnök, a számvevőszék vezetője, és ráült a politika a törvénykezésre, sőt a médiára is. Nem tudhatjuk még, milyen meglepetéseket tartogat a készülő új Alkotmány. Véleményünk persze lehet, de befolyásunk aligha.

    Ha a nép nem dönthet egy kérdésről, akkor nincs joga az Alkotmánybíróságnak sem – hangzott el Lázár János frakcióvezető sok indulatot keltő kijelentése. De mi van, ha a nép kinyilvánítja az akaratát? Abba kinek van joga beleszólni?   A demokráciát ne most kezdjük siratni! – mondja Seres Mária. – Hol voltak a tiltakozó pártok és a jogvédők, amikor egy bő évvel ezelőtt 600 ezer ember akaratát vette semmibe a teljes parlamenti garnitúra? Miért nem szúrt szemet akkor senkinek, hogy az alkotmányos jog kijátszásán mesterkedő politikusoknak hogyan asszisztált az akkori köztársasági elnök mellett maga az alkotmánybíróság is?!     Seres az általa elindított népszavazási kezdeményezésre utalt, melynek kérdése az országgyűlési képviselők elszámoltatására irányult. Véleménye szerint a népszavazási kezdeményezés, mint kategória, mára kiüresedett. Jellemzően pártok vagy pártokhoz közelálló személyek politikai célzattal indítják, és sokkal inkább kommunikációs és PR eszköz lett, sem mint egy probléma megoldásának valódi alternatívája.
    Álláspontja szerint az a sorozat, ami a képviselők költségtérítésének témájában akkoriban lezajlott, nem csak szégyenletes, de példa nélküli volt. A parlament szembement az Alkotmánnyal, Sólyom László köztársasági elnök az önmaga által jegyzett alkotmánybírósági határozatával és az Alkotmánnyal, az Alkotmánybíróság pedig két ember kivételével az általa hozott alkotmánybírósági határozattal és az Alkotmánnyal! Ilyen rövid idő alatt ennyi és ekkora súlyú törvénytelenség és alkotmányellenesség még nem volt a hazai demokrácia történetében, de talán a világon sem.
    Az akkor kijátszott népszavazási kezdeményezés nyomán jött létre a Civil Mozgalom nevű szervezet, aminek célja a kontroll-szerep létrehozásán túl az ország közéleti békétlenségét eredményező pártcsatározások tompítása.     – Furcsa helyzetben vagyunk. A Fidesz a politikai pozíciók közül szinte minden fontosat birtokol, és a legfontosabb intézmények élén csak hozzá lojális vezetők állnak. Az, hogy bizonyos parlamenti döntéseknek az alkotmányosságát ezek után senki nem vizsgálhatja, egyszerűen megdöbbentő. Bármilyen arányú támogatottsággal is bír valaki, nem gondolhatja úgy, hogy neki mindent szabad. Valódi kontroll nélkül nincs demokrácia!   A Civil Mozgalom nem hisz az utcai tüntetések eredményességében, és kifejezetten veszélyesnek érzi a feszült belpolitikai helyzetben az emberek  hergelését . A köztéri demonstrációk helyett inkább a törvényalkotók józan belátásában és mielőbbi önkritikájában bízik.

About the author:

Leave a comment

négy + hat =

Back to Top