Mátraverebélyből nem lesz Gyöngyöspata

Mátraverebélyből nem lesz Gyöngyöspata

Nincs hozzászólás a(z) Mátraverebélyből nem lesz Gyöngyöspata bejegyzéshez

Mátraverebélyben nem „seprűkötő művészeket” képeznek a közfoglalkoztatás keretein belül, a helyi közmunkások idén egyebek mellett napkollektorokat és áramfejlesztő, dinamós bicikliket szerelnek össze. Az első ilyen berendezések hamarosan fényt hoznak majd egy családnak, akiknél már három éve kikapcsolták az áram- és gázszolgáltatást. A nógrádi faluban februárban 6 különleges programmal indul a tavaszi közmunkaszezon.

Klementina a nagy ház melletti tíz négyzetméteres nyári konyhában meséli el, hogyan maradt a család villany és gáz nélkül. Ebben a helyiségben húzzák meg magukat hárman, hiszen az egyébként már árverezés alatt álló házat nem tudnák kifűteni. A nyári konyhában vaskályhával fűtenek, gyertyával világítanak. Történetük bár szomorú, meglepő fordulatokkal nem szolgál: munkanélküliség, felmondott lakáshitel, hipp-hopp összejött a ma már 7 millióra rúgó adósság, ebből jó másfél milliót kellene a közszolgáltatóknak kifizetniük. Klementina, Tóth Ferenc Györgyné, nem adja fel, szakmája szerint kereskedő, de bármit elvállal, volt már szociális munkás, kisegítő itt-ott, de évek óta már csak az önkormányzat által szervezett közmunkából van némi bevétele. Igyekeznek pedig, párja most dolgozik, 16 éves fia pedig középiskolás. Ha végez, irány a külföld, itthon nem remél boldogulást. Persze előbb el kell végezni az iskolát, de tanulni gyertya mellett hosszú évekig nem egyszerű. Klementina családja lesz Mátraverebélyen az első, ahová kerékpáros áramfejlesztő kerül majd. Arra számítanak, napi félórás tekeréssel kétórányi világossághoz elegendő áramot tudnak gerjeszteni. A tervek szerint a berendezést előbb-utóbb napkollektorok egészítik majd ki.

A dinamós biciklik szerelése és a napelemek forrasztása a helyi közfoglalkoztatottak egyik csoportja, a karbantartók feladata. Szerencsére megjavítani való nincs olyan sok a faluban, így az emberek foglalkozhatnak szívügyükkel, a házi energiaközpontok kialakításával. Vezetőjük Sándor István, egy pásztói civilszervezet elnöke, régóta foglalkozik az energia alternatív előállításával. Találkozása, majd közös munkája a mátraverebélyi polgármesterrel, Seres Máriával, sokaknak ad reményt a településen.

A tavaszi idényben majd 100 embert alkalmaz az önkormányzat közhasznú foglalkoztatottként. Akik a település vízelvezető rendszerét tartják karban, árkokba való betonelemeket is gyártanak majd, és lesznek, akik színes kerámia házszámtáblákat készítenek. Tervezik egy kis községi kemence építését, az ott kiégetett termékeket a tervek szerint egy szociális szövetkezeten keresztül árusítják majd.  Mások kosarakat fonnak – a polgármester asszony azt szeretné, ha tavasszal már minden verebélyi ház előtt lenne egy-egy óriási fonott virágos kosár. A virágok is saját termesztésűek lesznek persze, a falu kis gyógynövénykertje már tavaly is működött. Idén lesz mintakert, fóliasátor is. A program vezetője, Csillag Erzsébet elhivatott ember, Dunaharasztiból jár hetente a faluba, tanítja, neveli a résztvevő, zömmel roma asszonyokat. Oktató filmeket néznek, főznek, sütnek együtt, megtanultak káposztát savanyítani, mézeskalácsot sütni, tudásukról pedig tanúsítványt kaptak.

Utcabútor palackból

Mátraverebélyen a hulladékot is felhasználják majd. A település határából összegyűjtött szemétből, a műanyag palackokból jópofa utcabútorokat, padokat készítenének a falut az ismert búcsújáró hellyel, Szentkúttal összekötő út mellé. A gyönyörű ferences kolostor és a csodatévő kút ugyanis csupán 3 kilométerre van a falu romák lakta részétől, a Rózsadombnak csúfolt településrésztől. A Szentkútot évente felkereső 200 000 ember mind áthalad az ütött-kopott, igazi mélyszegénységről mesélő házak között. Született már olyan terv is, amely a zarándokokat tovább vitte volna a főúton és pár kilométerrel arrébb épített volna lejárót Szentkút felé, csak hogy ne legyen annyira szem előtt a verebélyi Rózsadomb, Seres Mária azonban mást gondolt.

Seres Máriának van elképzelése.

A polgármester asszony neve ismerős lehet a közélet iránt érdeklődők számára, ö volt az, aki néhány éve népszavazást kezdeményezett annak érdekében, hogy az országgyűlési képviselők csak számla ellenében kaphassanak költségtérítést. 600 000 aláírást gyűjtött össze, a népszavazásig mégsem jutott el a kezdeményezés. Civil Mozgalom nevű szervezetének támogatásával 2010-ben Nyíregyházán indult a parlamenti mandátumért, a helyiek 10 százaléka szavazott rá. Ebből arra következtetett, a nagypolitikában a pártok uralta terepen nincs értelme csatázni, de a kis településeken lehetséges „látványos eredményeket” elérni. Az önkormányzati választások előtt körülnézett, olyan települést keresett, ahol tényleg nagy a baj és Mátraverebély ilyen. A munkaképes korú lakosság jó 70 százaléka állástalan, a 2200 verebélyi polgár csaknem fele nagyon nehéz körülmények között élő roma. Házról házra járva kampányolt és sikerült megszereznie a polgármesteri széket. Szinte első lépésként felére csökkentette saját fizetését és lemondott költségtérítéséről is.

Azt mondja, Mátraverebély, illetve Szentkút kiválasztott hely, és ezt a falu képének is tükröznie kell. Hosszú távú elképzelése szerint a település önfenntartó lesz, ezért törekszik arra, hogy a közfoglalkoztatottak is olyan munkát végezzenek, amelyből kézzel fogható haszon, bevétel származhat. Ezért tanulnak a helyi munkanélküliek földet művelni, állatokat gondozni, kerámiát készíteni, betonelemeket gyártani, használt napelemeket forrasztani, helyrehozni.

A cikk teljes tartalma >>

About the author:

Leave a comment

egy × egy =

Back to Top