Hányféleképpen lehet „berobbanni”?

Hányféleképpen lehet „berobbanni”?

Nincs hozzászólás a(z) Hányféleképpen lehet „berobbanni”? bejegyzéshez

Még a koronavírus járvány magyarországi „hivatalos” megjelenése előtt volt egy rendkívül agresszíven terjedő vírus a városukban. Igaz bekerült az országos hírekbe, de nem kapott nagy figyelmet. Pedig több mint érdekes!

Egy általános diákjai voltak a szenvedő alanyok. Először csak az alsós osztályokat tartották otthon, mert a gyerekek fele egyik napról a másikra lebetegedett. Aztán később a felsősökre is átragadt a kór, így az egész iskolát be kellett zárni. Ez február utolsó hetében történt.
Az egész város erről beszélt, és persze a helyi média is foglalkozott vele. 180 gyerek lett beteg, akik elsősorban influenzaszerű tünetekkel, légúti panaszokkal keresték fel háziorvosukat, és voltak, akik hasmenésre, hányásra is panaszkodtak.

A megyei kórház főorvosa az esettel kapcsolatban így nyilatkozott: „Még mindig sok az influenzaszerű tünet, a szezonnak nincs vége, számtalan vírus kering a levegőben. A hasmenést leggyakrabban okozó vírusok közé tartozik a rotavírus, az enterális adenovírusok is, ezért egyáltalán nem biztos, hogy kizárólag a calicivírus okozott problémát a gyerekeknél, egyébként pedig a kisebbeknél a köhögéssel, megfázással járó tünetek mellé gyakran társul hányinger, hányás és hasmenés, így nem lehet elszeparálni, melyik vírus dönti le a lábáról a pácienst, kizárólag laborvizsgálattal lehet azonosítani a fertőzést okozó vírust.”
Ezt nyilatkozta a főorvos, de az országos médiában következetesen 180 calicivírusos gyereket említettek. Hogy ezt ők honnan tudták vagy gondolták, rejtély.Az iskola bezárását nem a népegészségügyi hatóság rendelte el – amiről a megyei tiszti főorvos nyilatkozott – ugyanis nem kaptak bejelentést sem az iskolától, sem a háziorvosoktól annak szükségességére. Pedig 440 gyerekből 180 lett beteg, vagyis a tanulók 40 %-a, pár nap leforgása alatt! És semmilyen jelzés nem érkezik a hatóság felé. Pedig ekkor már régóta mentek a hírek, a COVID 19 világjárványról.
Az iskola vezetése döntötte el, hogy február 28-án pénteken és a következő hét hétfőjén nem kell iskolába menni a gyerekeknek. Két nap szünet, ENNYI.
Nem volt karantén, nem voltak tesztelések, és semmi extra védelmi intézkedés, csupán egy, az épület bejáratánál elhelyezett kézfertőtlenítő március 3-tól. Pedig ekkor már a koronavírusról beszéltek.

Aztán március 4-én jelentették be, hogy megvan az első két magyarországi beteg, mégpedig két iráni fiatal, akik enyhe tünetekkel kerültek a Szent László kórházba megfigyelésre. Egyikük február 26-án, a másik február 28-án jött vissza Magyarországra. Innentől mindenki ismeri a történetet – veszélyhelyzet bejelentés, iskola bezárások, kijárási korlátozás, stb.  És beindult a koronavírus-pánik.

Csak elgondolkodtam:
1. Vajon mi történik a városban, ha az iskola betegség-hulláma egy héttel későbbre esik, mert 180 beteg 2-3 nap alatt azért elég ijesztő.
2. Ha ez az iskola egy fővárosi kerületben van, vajon felfigyeltek volna a tömeges megbetegedésre és vajon tesztelik az érintetteket?
3. Az is érdekes, hogy az első koronavírusos beteg, egy 41 éves férfi állítólag hasmenéses tünetekkel ment egy közeli faluban a háziorvoshoz két alkalommal is. Először hétfőn (március 9.), majd szerdán. Az orvos a Facebookon hozta nyilvánosságra az esetet: „A páciens a rendelőből egyből a Fertőző Osztályra került, annak ellenére is, hogy nem esett bele a hatályos eset definícióba”. (Ez annyit jelenthet, hogy nem volt magas láz és köhögés.)

Az esettel összefüggésben egy helyi szakközépiskolát is kiürítettek, mert az intézmény diákjai azon a március 7-i rendezvényen szolgáltak fel ételt, amin részt vett a 41 éves fertőzött férfi is. Nagyon hirtelen döntés lehetett, mert az iskola vezetői a második óra után küldték haza a diákokat, és fertőtlenítést rendeltek el. Az a cég is azonnal hazaküldte a dolgozóit, ahol a fertőzött férfi felesége dolgozott.A mai napig nem derült ki, hogy miért is lett február végén egyszerre annyi beteg abban az általános iskolában. Egy olyan intézményben, ahol a kórus szinte egész évben folyamatosan utazik a világban, és rendszeresen fogadnak külföldi pedagógusokat és cserediákokat, főleg japánokat.
Mindenesetre az jó hír, hogy a gyerekek egészségesek, és legyőzték azt a ki tudja milyen vírust. És az is jó, hogy nem kiáltották ki a várost a koronavírus egyik gócpontjának.

Annak viszont egyáltalán nem örülök, hogy olyan ez az egész, mintha egy átgondolt forgatókönyv határozná meg az elmúlt és az előttünk álló hónapok koronavírusos történéseit.  És ebbe a forgatókönyvbe valami beleillik, de van, ami nem…

About the author:

Leave a comment

3 + tizennégy =

Back to Top