Bepillantás az újságírás rejtelmeibe

„Seres Mária meglepődne, ha bejutnának a parlamentbe” – ezzel a címmel jött le több internetes felületen a zalaegerszegi sajtótájékoztatónkon elhangzottak összesítése.

A probléma csak annyi, hogy én nem ezt mondtam! Az tény, hogy beszéltem meglepetésről, mégpedig arról, hogy meglepetést fogunk okozni az országnak. De nem magunknak!
Említhetem azt is, hogy a közmédiában a bemutatkozásként járó 5 perces műsorban a nevem alatt következetesen a Civil Mozgalom szerepelt, és nem a mostani választási szövetségünk, az SMS…

De visszanyúlhatunk 4 évvel ezelőttre is, amikor a választás estéjén a 6 országos listát állító szervezet közül csak 5 volt feltüntetve a képernyőn. A hozzánk kiküldött riporter nem értette a „hibát”: – Ezek meg vannak őrülve?! Itt vagyunk egész este egy stábbal, és nincs ott a szervezet a többi mellett?!

Akkor is fáj az ember szíve, ha egy újságíróval félórás telefoninterjút követően kiderül, hogy 2-3 mondatot idéztek csak tőlem. De akkor miért kellett félórán keresztül kérdezni?! És bár kértem, hogy legyen szíves megjelenés előtt küldje már át az anyagot, mert félóra beszélgetésből egyáltalán nem mindegy, hogy mi az amit leír. Ezzel persze megsértettem a fiatalember szakmai önérzetét. Mit képzelek én magamról?! Szerintem Orbán Viktor kéri, hogy megnézhesse, mit írnak le róla.
Hát… ekkor elvesztettem a türelmemet: Nem érdekel, hogy OV mit kér, nekem küldje át. Aztán átküldte, és ugye nem lep meg senkit, hogy nem az jelent meg, amiről beszéltünk…

A rádiókból, tévéktől százszámra küldték el az újságírókat jó három évvel ezelőtt. Lettek helyettük újak. Az tény, hogy vétenek szakmai hibákat de az a kérdés, hogy ez tényleg a tapasztalatlanságból ered, vagy tudatos?

ÖN MIT GONDOL?
A közbeszerzési eljárások legyemnek nyilvánosak?